Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
2015 november 09 hétfő - 11:11:19     Hivatali hírek      Hozzászólás0
- különös tekintettel a közutak, járdák építési munkával járó, nem közlekedési célú igénybevételére, útcsatlakozás létesítésére

Minden, amit a közterület-használatról tudni kell: Milyen mértékű díjat kell fizetni, mikor szűnik meg a közterület-használat, milyen esetben vonható vissza a közterület-használat, hogyan kell eljárni a közterületek bontása, a közút, járda nem közlekedési célú igénybevétele, útcsatlakozás létesítése esetén, mit kell tartalmaznia a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelemnek, milyen mértékű díjat kell fizetni a közterületek bontása, közút, járda, nem közlekedési célú igénybevétele, útcsatlakozás létesítése esetén, hogyan kell a megbontott közterületet helyreállítani?
 
Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 27/2003. (XII. 17.) sz. rendeletében szabályozza a közterületek eltérő használatát (továbbiakban: Rendelet) Abony város közigazgatási területén. A rendelet célja olyan helyi szabályok megállapítása, melyek a városképi, az ellátási, a közlekedésbiztonsági, a környezetvédelmi szempontok, valamint a rendezvények megtartásával kapcsolatos követelmények figyelembevételével meghatározzák a közterület eredeti funkciójától eltérő használatát.

A Rendelet az alábbiak szerint szabályozza a közterület-használatot:
(A Rendelet 5. §-a szerint)   A közterületet a közterület-használati engedélyben foglaltak szerint és az abban meghatározott használati díj megfizetése ellenében (Rendelet 2. sz. melléklete), rendeltetéstől eltérően használni - az alábbiak szerint - lehet:
 
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezése,
b) tartós elárusító hely (pavilon); mobil (mozgatható) idényjellegű, vagy ideiglenes elárusító hely létesítése,
c) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű- várakozóhelyek kialakítása,
d) önálló hirdető-berendezés elhelyezése,
e) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezése,
f) mozgóárusítás,
g) vendéglátó-ipari előkert kialakítása és üzemeltetése,
h) kiállítás, vásár, cégbemutató (reklámtevékenység), sport-, egyházi- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység végzése,
i) üzlet előtti (az üzlet homlokzatával érintkező közterületen) idényjellegű, vagy ideiglenes kitelepülésre, amennyiben az üzemeltető, illetve tulajdonos érvényes működési engedéllyel rendelkezik.
j) közutak, járdák nem közlekedési igénybevételére, nem építési engedélyköteles munka végzésére igénybe vett építési munkaterület céljára

Milyen mértékű díjat kell fizetni a közterület-használatért?
 
A díjfizetés mértékét a közterület-használatának módja szerint a közterületek eltérő használatáról szóló 27/2013. (XII. 17.) sz. rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
 
Mikor szűnik meg a közterület-használat?
(A Rendelet 12. §-a szerint)

Megszűnik:
- az engedélyben meghatározott idő lejártával,
- az engedély visszavonásával a tulajdonos részéről,
- a közterület-használat megszüntetésével engedélyes részéről.

A közterület-használati engedély visszavonható:
- amennyiben a használó nem az engedélyben foglalt célokra és módon használja a közterületet,
- ha a használó közterületen folytatott tevékenységére jogosító okiratának érvényessége megszűnt,
- amennyiben a közterület-használatot közérdekből meg kell szüntetni.
 
Közterületek bontása, közút, járda nem közlekedési célú igénybevétele, útcsatlakozás létesítése
(A Rendelet 13. §-a szerint)
 
A közútkezelő hozzájárulását kell kérni az előre tervezhető, közterületbontással járó közműépítési, javítási munkálatokra, valamint a közút, járda nem közlekedési célú igénybevételére. (A kérelem letölthető a nyomtatványok menüpontban, vagy a tájékoztató aljára görgetve.) A közművezeték meghibásodását az észlelést követő 24 órán belül be kell jelenteni a közútkezelőnek. Ha a meghibásodás csak közterület-bontással végezhető el, meg kell jelölni a munkálatokért felelős személy nevét, címét.

Mit kell tartalmaznia a közterület bontásához, a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelemnek?

a) az igénybevételt kérő nevét és címét,
b) az igénybevétel céljának, módjának leírását,
c) az igénybevételt bemutató helyszínrajzot, tervet, vázlatot,
d) a közút érintett szakaszának keresztszelvényét,
e) az elfoglalni kívánt területi pontos nagyságát m2-ben,
f) az igénybevétel kezdetének és befejezésének tervezett időpontját,
g) a forgalomkorlátozás, vagy indokolt esetben a forgalomterelés tervét,
h) az igénybevételért felelős személy nevét és címét.
 
Mit kell tartalmaznia az útcsatlakozás létesítéséhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelemnek?
 
a) az útcsatlakozás létesítő nevét és címét,
b) az útcsatlakozás helyét az út km-szelvényének pontos megjelölésével,
c) az útcsatlakozás kialakításának helyszínrajzát, hossz-szelvényét, mintakereszt-szelvényét, keresztszelvényeit, várható forgalmi adatait, valamint:
d) a meglévő út keresztszelvényét,
e) a vízelvezetés megoldását az útcsatlakozás térségében,
f) az egyéb műszaki adatokat tartalmazó műszaki leírást,
g) a közút területéből ideiglenesen igénybe vett terület nagyságát,
h) a közút tervezett igénybevétele kezdetének és befejezésének időpontját,
i) a forgalomkorlátozás tervét, valamint
j) a kivitelezésért felelős személy nevét és címét,
k) az útcsatlakozás záró burkolata anyagának megjelölését.
 
A közútkezelő 30 napon belül köteles a hozzájárulás kérdésében nyilatkozni. A határidő - indokolt esetben – egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható.
 
Milyen mértékű díjat kell fizetni a közterületek bontása, közút, járda, nem közlekedési célú igénybevétele, útcsatlakozás létesítése esetén?  
 
A díjfizetés mértékét a közterület-használatának módja szerint a közterületek eltérő használatáról szóló 27/2013. (XII. 17.) sz. rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
 
Hogyan kell a megbontott közterületet helyreállítani?
(A Rendelet 14. §-a szerint)
 
Az előre tervezett, illetőleg meghibásodás miatt szükségessé vált közterületbontások után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát és a szükséges forgalmi rend módosítását a közterület kezelője határozza meg. A közmű meghibásodást követő burkolatbontás utáni helyreállítást a legrövidebb időn belül el kell végezni.
 
Az eltérő használat során a megbontott közterületet (burkolat, füves-, virágos-, stb. terület) helyreállítását a kérelmezőnek kell elvégeznie az alábbiak szerint:

a) Útpálya (járművek által használt terület) esetén:
 
aa) Forgalmi sávban csak egy munkahézag - élvágás - lehet. A meglévő burkolatot  a  kiemelt szegélyig, ennek   hiányában   az   útpálya   széléig  fel  kell  szedni   és  a  munkahézagig   egységes   legalább az eredeti burkolattal megegyező réteget kell lefektetni,   függetlenül  a  munkaárok  szélességétől.
 
ab) Amennyiben a munkaárok szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50%-át, akkor a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni.
 
ac) Az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni.
 
b) Járda, gyalogút (gyalogosok által használt terület) esetén:
 
ba) Amennyiben a járda szélessége nem több, mint 1,5 méter, a burkolatot teljes szélességben fel kell szedni és új burkolatot kell lefektetni, függetlenül a munkaárok szélességétől.
 
bb) Amennyiben a járda 1,5 méternél szélesebb, úgy - függetlenül a munkaárok szélességétől - csak egy munkahézag lehet és a burkolat cseréjét a munkahézagtól a járda széléig kell elvégezni.
 
bc) Amennyiben a munkaárok szélessége az 1,5 méternél szélesebb járda szélességének az 50%-át meghaladja, a teljes felületet új burkolattal kell ellátni.
 
c) Zöldterület esetén:
 
ca) 15 cm humuszterítést és füvesítést kell végezni a helyreállításnál, a nyomvonallal és az építéssel érintett teljes roncsolt felületen.

d) Fák és parki növényzet esetén:
 
da) A fás növényzetet a végsőkig védeni szükséges, fát kivágni külön engedély birtokában lehet.
 
db) Talajtakaró növényzet sérülése, illetve eltávolítása esetén az új telepítést háromszoros darabszámban kell elvégezni, a kezelői hozzájárulásban való pontosításokkal.
 
A közmű meghibásodása esetén felbontott közterület helyreállításáért a közmű tulajdonosa a felelős. Ha a közterület helyreállítását nem, vagy nem szakszerűen végezték el, a kezelő kérelmére a közlekedési hatóság 3 éven belül kötelezheti az igénybevevőt a helyreállítás elvégzésére, a hiba kijavítására. A közműépítési javítási munkák befejezése után a munkálatokat végző köteles a területet átadni a közterület kezelőjének. A közterület kezelője a közterületek helyreállításával kapcsolatos garanciális és szavatossági jogokat köteles érvényesíteni (1 éves garanciális felülvizsgálat elvégzése, hiánypótlások megkövetelése).   Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítást kell megkövetelni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett. Közterület-bontási és helyreállítási munkákat csak szakmailag felkészült szerv, vagy vállalkozó végezheti, aki a munka szakszerű elvégzését írásban köteles igazolni a munka befejezését követő 3 munkanapon belül.

A felbontott közterület és környezetének rendjéért, biztonságáért az eltérő használattal rendelkező teljes körű felelősséggel tartozik mindaddig, amíg a helyreállított közterületet a kezelő szerv át nem veszi.

A Rendelet ide kattintva tekinthető meg és tölthető le.
A Közútkezelői kérelem ide kattintva tekinthető meg és tölthető le.
 
Darányi Erika
Abony Város Önkormányzata