Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
2019 november 03 vasárnap - 17:48:08     Kulturális hírek      Hozzászólás0

dscn1817.jpgHalloween ünnepe az ősi kelta hitvilágból alakult ki: a túlvilág szellemei október 31-én visszatérnek az élők világába. Ezek a bolyongó lelkek képesek emberekbe beleköltözni, ezért a kelták mindenféle maskara és álarc mögé rejtőztek, hogy megzavarják őket. Ebből a hagyományból alakultak ki a halloweeni jelmezes karneválok.
A nyolcadik században III. Gergely pápa november 1-jét jelölte ki Mindenszentek napjának, ennek következtében a két ünnep akarva-akaratlanul egybeolvadt. Így a hétvégén nem csak a temetőkbe mentek el az emberek, hogy megemlékezzenek elhunyt szeretteikről, hanem több jelmezes mulatságot is tartottak a héten a baráti társaságok. Többek között ilyen volt a november 2-i összejövetel a Korona Presszóban. A kezdeményezés még a Bihari Színkörtől ered, amely 2015-ben tartotta meg a „rémséges” parádét. Ismét különféle szörnyekkel telt meg a helyiség.
A Halloween a fiatalabbak között is egyre népszerűbb. A gyulai iskola is halloweeni jelmezes délutánt tart évek óta.
Halloween egyik szimbóluma a vicsorgó töklámpás, amellyel nagyon sokan feldíszítik az otthonukat. Mádi Zsolt hét konténernyi halloween tököt ajánlott fel Abony Város Önkormányzatának, amelyet óvodás csoportok és iskolák kaptak meg, hogy díszeket készíthessenek belőlük a gyermekek és a pedagógusok. Vagyis nagyon sokan kisebb-nagyobb mértékben, de beengedték a lakásukba és az életükbe ezt az ünnepet.
dscn1741.jpgA Halloween magyarországi meghonosodása digitális világunknak is köszönhető. Az internetről és egyéb médiafelületekről egyre többet hallunk róla, továbbá számos film foglalkozik vele (pl. Halloween filmek, Adsz vagy kapsz!). Üzleti, fogyasztási szempontból sem elhanyagolható. Ez tovább növeli a trendjét. Már minden nagyobb bevásárlóközpontban bele lehet futni a kellékeibe, egyre többet költenek rá a magyarok. Az origo.hu idén számolt be arról, hogy a REGIO JÁTÉK friss felmérése szerint a megkérdezettek 77 százaléka tartja meg az ünnepet. Gyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője elmondta, hogy a hazai óvodák és iskolák kétharmadában volt halloweeni vigasság, ahol Abonyhoz hasonlóan tökfaragó- és jelmezverseny várta a gyermekeket, akik a jövőben még nyitottabbá fognak válni erre az ünnepre.
Ugyanakkor többen hangot adnak a véleményüknek, hogy semmi keresnivalója Magyarországon ennek az ünnepnek. Mindenszenteknek a meghittségről és az elmélyülésről kellene szólnia. Balázs Klára újságírónő egy cikkében elemezte, hogy szükség van-e egy alapvetően angolszász ünnepre érveket és ellenérveket sorolva fel mellette és ellene, míg végül arra a konszenzusra jutott, hogy „…nehéz egyezségre jutni, talán nem is kell. Érthető, ha az idősebb korosztályt, a vallásos emberek egy részét vagy a konzervatív gondolkodásúakat zavarja, ha ez az időszak nem az elcsendesedésé. Legyünk tekintettel erre. De érdemes látni azt is, hogy sok ponton lehet ehhez a szokáshoz is kapcsolódni, és egyáltalán nem szükségszerű, hogy ettől elveszítsen valamit az ember.”
 
Jandácsik Pál
(A nagyításhoz kattintson a képekre!)