Jókedvű társaságba csöppenek, amikor felsétálok a sportcsarnok emeletén lévő kondi terembe. Nem edzeni jövök, ez rögtön látszik rajtam. Harsány nevetések közepébe érkezem meg az erőemelő fiúkhoz. A csapattagok vidáman üdvözlik egymást, viccelődnek, majd arcuk komolyra fordul, amikor megkezdődik a kemény „munka”, az edzés, a számukra oly kedves sport gyakorlása, az erőemelés. Egyre másra végzik el a feladatokat, a guggolást, a fekvenyomást és a felhúzást. Új és újabb falakat döntenek le, új célokat tűznek ki maguk elé, kitartásuk példaértékű. Számomra még nézni is nehéz a több száz kilós súlyokat, a fiúk pedig nemzetközi és országos bajnokságokat nyernek (!). Elhivatottak, tehetségesek, szorgalmasak, és abonyiak (egy szolnoki is van a csapatban). Barátok, akik ösztönzik egymást a hétköznapokban, és ösztönzik egymást a versenyeken. Kevés szó esik róluk, pedig ők megérdemlik a nyilvánosságot.

 

A képen balról jobbra: Cimpean Hunor Attila, Orján Attila, Bordás Csaba, Dezső Martin, Kosaras József, Kovács Zoltán, Ungvári Richárd. Elöl: Kiss Gábor János, Dömők Ádám és Tóth Barbara.

 

A képgaléria megtekintéséhez kattintson a képre.

Az Erzsébet Sport Klub erőemelői, a RAW POWER TEAM ABONY névre keresztelt csapat, Magyar WPC Szövetség által bejegyzett versenyzői név szerint: Dömők Ádám, Kiss Gábor János, Kiss Viktor, Kosaras József, Kovács Zoltán, Tóth Barbara és Ungvári Richárd. Bár nem bejegyzett versenyző, de nagy reménysége a csapatnak a 17 éves Dezső Martin, aki szintén kiváló eredménnyel versenyez. 2014-ben elmondható, hogy a kis csapat minden tagja minden versenyen dobogóra állhatott, köztük több magyar rekorddal, így az egyik legeredményesebb csapat lett az idén. 

 

Most lássuk a csapattagokat részletesen: 

Az erőemelést a 30 éves Kosaras József kezdte el gyakorolni Abonyban. Fiatal kora ellenére már 15 éves sportmúlttal rendelkezik. Volt néhány edzőtársa, akiket „elfogyasztott” az évek alatt. Józsi az erőemelők között fekvenyomásban magyar rekorder 215 kg-ban, guggolásban pedig 330 kg-ban van beállított magyar rekordja. Az Abonyi Erős Ember Verseny állandó résztvevője. Eredményei közül néhány a tavalyi évből: XVIII. Csárdaszállási Kupa Raw és Equiment – Felnőtt 90 kg felett I. hely, Verseny abszolút I. hely, XVI. Abonyi Erős Emberek versenye – fekvenyomás és autóhúzás I. hely, Abszolút I. hely, WPC Fekvenyomó és Erőemelő Magyar Bajnokság – Raw Erőemelés Open – 125 kg-os súlycsoport I. hely (fekvenyomás magyar rekord). Tóth Barbara a RAW POWER TEAM egyetlen nőtagja párja, Dömők Ádám révén ismerte és szerette meg az erőemelést. Korábban kézilabdázott, ugrálókötelezett, atlétikázott. Most végzős a középiskolában, orvos vagy gyógyszerész szeretne lenni. A 24 éves Dömők Ádám 9 évig kick-boxolt, mielőtt az erőemelésbe belekóstolt. Fiatal kora ellenére országos első helyezett, és nemzetközi abszolút 3. hely címekkel büszkélkedhet. Ungvári Richárd már 6 éve műveli ezt a sportágat, pedig még csak 21 éves. Egy kis kihagyással már 3-4 éve versenyez. Kiss Gábor János 26 éves, és már 6 éve edz, hogy komoly eredményeket érjen el az erőemelésben. A gyulai országos bajnokságon súlycsoport 1. helyezett, 290 kg-ban guggolással, és 300 kg-os felhúzással országos rekordokat ért el. Dezső Martin 17 éves, és versenyszerűen már 3 éve foglalkozik az erőemeléssel. Ismerhetjük az erős ember versenyekről is. Kovács Zoltán az egyetlen vidéki a csapatban. Szolnokon kezdte az edzést, majd a fiúk „átcsalták” Abonyba, és azóta szebbnél-szebb eredményekkel versenyez. Az Atlasz felhúzó gálán 305 kg-val 2. helyezést ért el legutóbb. (Kiss Viktor nem volt jelen az interjú készítésekor.)       

Hogyan kezdődött az erőemelés iránti vonzalom? Miért az erőemelést választottátok, miért nem a súlyemelést? 

 

Kosaras József: egy szilveszteri fogadás után kezdtem el az edzést, akkor még nagyon vékony voltam, és erősíteni akartam. Példaképeink a testépítők voltak, kocka hasra vágytunk. A középiskolában fekvenyomásban indultam, viszont ott már kellett a tömeg, hogy minél nagyobb súlyt tudjunk mozgatni, és már ott is jó eredményeket szereztem a versenyeken. Lendvai Roland barátommal kezdtük el az erőemelést 7-8 éve, megalakítottuk a Nyamvadt Team-et, de akkor már kiegészült a guggolással és a felhúzással. Vele eljutottunk egy viszonylag komoly szintre, bár akkor még nem versenyeztünk, csak hobbiból edzettünk. A súlyemeléshez viszont túl kötött vagyok. A nehézségek ellenére nemzetközi célkitűzéseim is vannak, csak még öregednem kell. 

Dömők Ádám: először kick-boxoztam, majd ezzel párhuzamosan kezdtem el konditerembe járni. Az erőemeléssel 6 éve kezdtem el foglalkozni. Kosaras Józsi motivált, akivel már régóta ismertük egymást. 

Ungvári Richárd: nem sportoltam soha korábban, egyszer aztán gondoltam egyet és elkezdtem edzeni. A mostani társaimat elnézve kezdtem el az erőemelést. Akkor ők azt mondták, hogy nem lesz belőlem semmi. De nem adtam fel, mert nagyon akartam az erőemelést, és végül meg is szerettem. 

Kiss Gábor: katonai iskolába szerettem volna menni, de másfelé sodort az élet. A súlyemelésre Abonyban nincsen lehetőség, pedig jó lenne, mert az is érdekel. Talán a jövőben ez is megvalósulhat. 

Dezső Martin: hobbiként indult, aztán komolyabban kezdtem vele foglalkozni. A sportok közül ez tetszett meg leginkább, jó a társaság is, ismerek mindenkit. 

Kovács Zoltán: 2008-ban kezdtem a sportot, sokat kondiztam, ekkor még amatőr szinten, otthon a garázsban. Szolnokon ismerkedtem meg Kosaras Józsiékkal, aztán már közösen edzettünk, és egyre többet beszélgettünk erről a sportról. Áthívtak Abonyba edzeni, aztán rendszeresség lett belőle. Most már csak itt Abonyban edzek. Szolnokon nincsenek versenyzők, ha van is néhány jelölt, nem veszik elég komolyan. A közelben csak Martfűt tudom említeni, ahol komolyabban, versenyszerűen foglalkoznak az erőemeléssel.   

Milyen szinten űzitek ezt a sportot? 

 

Kosaras József: gondolataim nagy része a körül forog, hogyan lehetne még fejlődni, milyen edzési stratégiát kellene még kialakítani. A fizikai korlátaink határait már elértük, nagyon nehéz 10-20 kilót fejlődni, akár egy fél évbe is beletelhet. Mióta családom van, visszavettem egy kicsit az edzések intenzitásából. 

Tóth Barbara: másfél éve kezdtem el az erőemelést. Országos bajnok vagyok, nemzetközi bajnok abszolút 3. hely. 

Dömők Ádám: két évvel ezelőtt kezdtem el a versenyzést. Ungvári Ricsivel mentem először Total Challenge-re, ami Pesten volt, de annak nem sok köze volt az erőemeléshez. Ehhez a szinthez heti 5-6 alkalommal edzünk, 2-2 órában. 

Ungvári Ádám: fekvenyomásban kétszeres diákolimpiai bajnok vagyok, felhúzásban pedig az elmúlt évben lettem magyar bajnok. A legutóbbi szlovák világkupán harmadik lettem. 

Kiss Gábor: az Atlasz felhúzó gálán abszolút 2. helyezett lettem, 310 kg-val, a Tavaszi Cseh-Magyar-Szlovák erőemelő bajnokságon súlycsoportomban 1. helyezett, nemzetin és nemzetközin is. A Fitbalance felhúzó bajnokságon, 310 kg-val súlycsoportomban abszolút 2. helyezést sikerült elérnem. 

Dezső Martin: a tavalyi versenyeken minden megmérettetésen kimagasló voltam, mindent megnyertem, amit csak lehetett. Nekem a guggolás a legszimpatikusabb. Régebben tudtam 280 kg-ot is guggolni, de egy abonyi versenyen megsérült a vállam és a mellem, ezért fél évig nem edzettem, és újra kellett kezdenem sok mindent. 240 kg-os felhúzást csináltam még, és 140 kg-os fekvenyomást. 

Kovács Zoltán: az elmúlt években sokat fejlődtem. Nagyon komolyan veszem az edzéseket, hogy erős legyek, mert nem csak mutogatni akarom magam a strandon. 2012-ben csak fekvenyomásban versenyeztem, 2013-tól erőemelőként is. 2012-ben második, harmadik, negyedik helyeket szereztem, 2013-tól pedig, mióta itt edzek Abonyban, szinte csak dobogós helyezéseim vannak.   

Mit gondoltok azokról a paralimpikonokról, akik eredményesek ebben a sportban? 

 

Kosaras József: lenyűgöző, hogy milyen kis testsúllyal, milyen nagy súlyokat tudnak megmozgatni fekvenyomásban. Elképesztő eredményekre képesek, 70 kg-os emberek nyomnak ki 200 kg-os súlyokat úgy, hogy az alsó testükön nincsen tömeg. 

Kiss Gábor: örülök neki, hogy ők is sportolnak, és az erőemelést választották. Becsülöm őket, hogy nem a problémájukkal vannak elfoglalva, hanem azzal, hogy eredményeket érjenek el.   

Kosaras József: vegyes a fogadatatás. Előfordulhat, hogy az ember tönkremegy, sérvet kap, elszakad a szalagja stb., de a Lőrinczy Zsolti mindig „összepakol”. :-) Van rá ellenpélda is. Mindig szerzünk sérüléseket, de nekem megéri, mert az életem szerves része ez a sport. 

Dömők Ádám: a baráti körünkkel edzünk. A szülők nem nagyon szeretik, hogy ezzel foglalkozunk, mert féltenek bennünket. 

Ungvári Richárd: a családom csodálkozik, hogy ilyen kitartó vagyok, de támogatnak és örülnek annak, hogy olyan dolgot művelek, amit nagyon szeretek. Korábban azt gondolták, hogy rövid időn belül abbahagyom, de megleptem őket. 

Dezső Martin: a családom egyrészről ellenzi amit csinálok, másrészről támogat, ugyanakkor veszélyesnek tartják ezt a sportot. 

Kovács Zoltán: a sérülések miatt nem nagyon szereti a család, de ha nyerek, akkor büszkék rám.   

Akkor ez már számotokra hivatás, nem csak egyszerű hobbi? Milyen lemondással jár? 

 

Kosaras József: igen, ez számomra hivatás, de mellette dolgozom is. Mióta a kisfiam megszületett csak heti háromszor edzek 2-3 óra hosszát, de régebben öt edzésem is volt hetente. A családomat nem akarom elhanyagolni, de a sport is nagyon fontos számomra. 

Tóth Barbara: mindkettő. 

Dömők Ádám: nincs annyi szabadidőnk, de nekünk a Barbarával másabb a helyzetünk, mint a társainknak, mert mi együtt tudunk lenni az edzéseken, a versenyeken és otthon is… 

Ungvári Richárd: inkább hobbi. 

Kiss Gábor: számomra inkább hivatás. Először hobbinak tekintettem, de az évek múlásával ez megváltozott… Korábban sokszor mentem szórakozni, most viszont dolgozok, utána edzek, a szórakozásra így nem sok időm marad. A szabadidőmben próbálok pihenni, feltöltődni. 

Dezső Martin: egy héten 4-5 alkalommal edzek, 2, 2 és fél órát. Nem nagyon járok szórakozni, inkább a sportba fektetem az energiám és az időm. 

Kovács Zoltán: nekem ez hobbi, de megszállott hobbi. Nem ebből élek, így számomra nem lehet hivatás. Nincs annyi szabadidőnk, alkoholt nem lehet fogyasztani, és szórakozni is csak ritkán jutok el.   

A versenyekre való nevezést ki szervezi nektek? 

 

Kosaras József: saját magunk szervezzük és szponzoráljuk. A külföldi versenyek nevezési díjai 20000 Ft körül mozognak, és erre jön még az útiköltség. A hazaiak viszont lényegesen olcsóbbak, 5000 Ft körül mozognak. A versenyekre általában a csapattársakkal együtt megyünk… buszt bérelünk, vagy néhány autóval vágunk neki az erőpróbának. Legközelebb március 15-én megyünk majd a XIX. Csárdaszállási Regionális felmérő Kupára.   

Meddig lehet ezzel a sporttal foglalkozni? Úgy gondolom, hogy nagy elhivatottságot igényel. 

 

Kosaras József: életformának tekintem, tehát ameddig az tart, addig csinálom. 

Dömők Ádám: nincs korhatár. Mi találkozunk a versenyeken 89 éves erőemelőkkel is. Ha a fizikai aktivitás megfelelő, akkor semmi nem lehet akadály. Kellő elhivatottság kérdése, ami bennünk is megvan. 

Kiss Gábor: amíg az ember járni tud… :-)

Kovács Zoltán: ez egy olyan sport, ami hosszú életkorig nyugodtan űzhető, persze ha az egészség is adott.   

Mi a célotok az erőemeléssel? 

 

Kosaras József: az abszolút magyar bajnoki cím még hiányzik. Most éppen csak kicsúszott a kezemből… 

Tóth Barbara: világbajnok szeretnék lenni, világrekordokat megdönteni. 

Dömők Ádám: minél magasabb szintre eljutni. 

Ungvári Richárd: munka mellet végzem ezt a sportot, mindig kitűzök magam elé egy célt, - mondjuk 300 kg felhúzása -, és addig küzdök, amíg el nem érem. Fantasztikus társaság a miénk, ezen kívül pedig valamivel le kell vezetnem a fölösleges energiám. 

Kiss Gábor: profi szinten űzni ezt a sportot. Úgy érzem, kell még néhány év ahhoz, hogy európai bajnokságon vagy egy világbajnokságon elinduljak. 

Kovács Zoltán: szeretek célokat kitűzni magam elé, pl. hogy mekkora súlyt tudok kinyomni. Mindig magasabb tétet akarok elérni.   

Kosaras József: Önmagunk, és a párjaink, akik elviselik ezt az egészet. Borsi István tesztelő tanár úr vezetett rá, milyen erős lehetek, ha igazán akarom, de Szökrön Laci bácsinak is sokat köszönhetek. Ő nagyon régi motoros a szakmában, tudja, mit, hogy, milyen szögben kell emelni, hogy ne legyen sérülés. Sokszor segített kiadni a súlyt, amikor egyedül voltam a teremben, és mindig jól megértettük egymást. Nagyon jó barátomnak tekintem, holott 40 év korkülönbség van közöttünk. Köszönjük Orján Attilának az 50-es tárcsákat és a sok ingyen fehérjét. 

Tóth Barbara: saját magunkra támaszkodhatunk. 

Kovács Zoltán: segítséget nem nagyon kapunk, inkább magunk intézzük a dolgokat. Attila (Orján) segít az eszközökkel és a hellyel is. Az utazásokat, nevezéseket magunk álljuk, saját pénzből.   

Hogyan lehet hozzátok csatlakozni? 

 

Kosaras József: be kell járni a kondi terembe edzeni. Ha látjuk az elszántságot, segíteni fogunk a célok elérésében. Sokan vannak, akik néhány hónap után eltűnnek, nem bírják a fájdalmat, vagy az izomlázat. Óriási kitartás kell hozzá, és nagy elhivatottság. 

Dömők Ádám: bárki csatlakozhat hozzánk, aki szeretné kipróbálni az erőemelést, csak el kell jönni ide, a kondi terembe. Megnézzük, hogy milyen súlyt tud kiemelni, elmagyarázzuk, milyen edzést alkalmazzon az illető, és megtanítjuk a szabályos gyakorlatok végrehajtására.   

Milyen versenyetek lesz a közeljövőben? 

 

Dömők Ádám: országos bajnokság lesz legközelebb, március 15-én, a Csárdaszállás Kupa névre keresztelt férfi fekvenyomó és erőemelő verseny. 

Dezső Martin: most a kisebb versenyeket kihagyom, nem megyek a március 15-i versenyre sem. Majd májusban lesz egy felhúzó gála, arra készülök, mert meg akarom védeni a bajnoki címemet.  

 

Az edzőterem vezetőjét, Orján Attilát sportmúltjáról, a kondi terem vezetéséről, a testépítésről, és az erőemelő fiúkról kérdeztem. 

 

- Korábban válogatott ökölvívó voltam. Aztán elkezdtem járni egy pesterzsébeti edzőterembe az Erzsébet Sport Klub keretein belül, - amit egyébként 1976-ban alapítottak -, és megtetszett ez a világ, ez az életmód. A klub akkor még asztalitenisszel és futballal is foglalkozott, most viszont már csak testépítéssel és erőemeléssel. Abbahagytam az ökölvívást, és elkezdtem a testépítést. Már akkor éreztem, hogy egyszer nekem is lesz egy edzőtermem, és addig dolgoztam ezen, amíg meg nem valósult. Ma már az abonyi konditerem vezetője vagyok, és ezzel lehetőségem nyílt arra, hogy motiváljam az erőemelő fiúkat, az erősödni vágyókat, és segítsek nekik az eszközökkel és a hellyel. Megpróbálom a fiúkat összetartani. Köszönet illeti a sportcsarnok vezetőjét, Sárkányné Bálint Máriát, hogy nem voltam akadályozva soha abban, milyen gépeket hozok, milyen eszközökkel szerelem fel a termet.  Megpróbálunk mi is a sportcsarnokhoz igazodni, a jó kapcsolatot fenntartani – mondta el az edzőterem vezetője.   

Mit gondolsz a fiúkról? 

 

- Végtelenül kitartóak. Az edzések vidám, baráti hangulatban telnek. Úgy gondolom, hogy ha a hétköznapokban jól érzik magukat a fiúk az edzőteremben, akkor a versenyeken is teljesítenek.   

Egyszerűen csak szeretem csinálni… Senki sem a pénzért foglalkozik ezzel. A testépítésnél, az erőemelésnél oda kell figyelni, hogy mit fogyaszt az ember. Nekem az egész családom sportol. A lányom atletizál és kézilabdázik az ifi csapatban, a fiam az U10-es KID FC-ben focizik. Nagyon tehetségesek. A feleségem is sportos, rendszeresen fut. Aktív család vagyunk. 

(Az edzésről és korábbi versenyekről készült galéria IDE kattintva tekinthető meg. Fotó: Darányi Erika)