Ezt a cikket felnőtt olvasóknak ajánljuk!„(…) A szemembe tudja mondani, hogy gonosz vagyok? Gonosz vagyok, Starling nyomozó?
– Azt hiszem, kártékony volt. Számomra ez egy és ugyanaz.
– Vagyis a gonosz egyszerűen csak kártékony? Ha ez ilyen egyszerű, akkor a vihar is gonosz. Vagy mondjuk a tűz. És ott a jégeső is. A biztosítási ügynökök az Isten ujjának mondják. Én pihenésként templomok összedőléséről gyűjtök képeket. Látta a legújabbat Szicíliában? Csodálatos. A homlokzat hatvanöt nagymamára esett a misén. Ez gonosztett volt? Ha igen, ki tehet róla? Ő, aki odafönt van; egyszerűen tetszik neki a dolog, Starling nyomozó. Hattyúk és tífusz… mindkettő ugyanarról a helyről jön.”
Az idézet Thomas Harris A bárányok hallgatnak című regényéből származik. Ez a párbeszéd Clarice Starling és az irodalom, illetve a filmvilág egyik leghíresebb sorozatgyilkosa, Hannibal Lecter között hangzik el. Hannibal jelzőjével a mai napig illetnek embereket. Megdöbbentő, ha belegondolunk, hogy a regényekben olvasottak, illetve a filmekben látottak valójában mennyire is rólunk szólnak. Szeretünk arra gondolni, hogy a kegyetlen bűnesetek mind fikciók, holott a valóság gyakran sokkal brutálisabb és gyomorforgatóbb, mint az írói fantázia. Thomas Harris évtizedekkel később a regénye megírása után fedte fel, hogy Hannibal Lecter ihletője – többek között – egy mexikói börtönorvos volt.
A sorozatgyilkosok világa a mi hétköznapjaink világa is. 2019. november 9-én két nagyszerű előadó kalauzolta el az abonyi nézőket a felfoghatatlan borzalmak közé. Megpróbáltak magyarázatokat keresni – már amennyiben létezik magyarázat az emberi gonoszságra. Doszpot Péter, volt gyilkossági főnyomozó és Antal Gábor, krízisintervenciós tanácsadó szakpszichológus az emberi elme legsötétebb bugyrairól tartott előadást Emberi bestiák címmel, amelynek fókuszában sorozatgyilkosok álltak. A két előadó nem csupán külföldi gonosztevőkről (Arthur Showcross, A. R. Csikatilo) beszélt, hanem hajmeresztő magyar eseteket (Balogh Lajos, Erdélyi Nándor) is górcső alá vett.
Rövid villáminterjú készült Doszpot Péterrel és Antal Gáborral az előadás után.
Jandácsik Pál (továbbiakban: J. P.): Sokat tapasztalt nyomozóként nagyon szélsőséges ügyekkel találkoztál. Többről meséltél az abonyi közönségnek is. Melyik volt szerinted a legdurvább?
Doszpot Péter (továbbiakban: D. P.): Mindig félek ettől a kérdéstől. Elsőre nehéznek tűnik kiválasztani – mégis van egy, amely mélyen bennem maradt, és mai napig emlékszek rá. Ez egy kínai maffia által elkövetett gyilkosság volt: egy hároméves gyermeket feldaraboltak. Brutális és számomra értelmezhetetlen gyilkosság volt – különösen mert egy kisgyermeket érintett. Nem álmodom vele, de néha vissza-visszajön az emlékeimben.
J. P.: A többéves szolgálatod alatt elképzelhetetlen dózisban kaptad a brutális ügyeket. Mennyire terhelt ez meg lelkileg?
D. P.: Nem tudom. Nem érzem. Úgy gondolom, hogy jól feldolgoztam őket. Ezt a mostani életem is igazolja, mert nincsenek elhajlásaim. Nem maradtak bennem feldolgozatlan és feldolgozhatatlan emlékek – esetleg csak nagyon-nagyon mélyen, amelyekről még nem tudok.
J. P.: Dolgoztál erőszakos bűntettet elkövetett pácienssel?Antal Gábor (továbbiakban: A. G.): Dolgoztam, de nem sokáig. Csak magánrendeléseim vannak, állami szférában már nem dolgozom. Jellemzően az erőszakos bűnelkövetők 95%-a nem érzi problémának az életvitelét. Ebből logikusan fakad az a következő lépés, hogy önként, civil terápiás helyzetben nem fognak részt venni. Számukra semmi sem indokolja, hogy a bűnözői karriert, életutat feladják. Nem gondolják megváltoztathatónak a dolgokat. Nincs szükségük rá. Az szokott terápiára jönni, aki szenvedés, nyomás alatt áll, illetve betegségtudata van. A pszichopaták, az erőszakos bűncselekmények elkövetői nem állnak nyomás alatt, vagy ha igen, akkor azt az erőszakos cselekedetekbe csatornázzák be, nem pedig a pszichoterápiába.
Elhangzott az előadáson, hogy aki állatot öl, lehet, emberre készül. Mi a véleményed az állatkínzókról? Szigorítani kellene-e a törvényt rájuk vonatkozóan?
A. G.: Meg kell különböztetni az állatkínzás megnyilvánulásait. Történhet erőszakos bántalmazás, nyílt kínzás, agresszív ösztönöket, indulatokat élhet ki valaki egy állaton. Ha ezt gyakran megteszi az egyén, akkor valószínűsíthető, hogy lesznek a jövőben humán sértettjei is. Ugyanúgy állatkínzás az állatelhanyagolás, gondatlanság, amely mögött állhat mentális zavar, önellátási képtelenség, egyszerű "nemtörődömség". Ezekből nem adódik feltétlenül későbbi humán célpont. Van állatvédelmi törvény, és a btk-val harmonizálva alkalmazható jelenleg is a büntető bíró által. Letöltendő börtönt (2-3 év) is adhatnának legálisan ma is már, de csak felfüggesztettet szoktak kiróni. Tehát a jelenlegi tv-t kellene alkalmazni, nem feltétlenül szigorítani.
J. P.: Nem tartasz attól, hogy a szabadlábra helyezése után valamelyik bűnöző, akit te kaptál el, a nyomodba ered?
D. P.: Nem. Nem is érdekel.
J. P.: Balogh Lajos, a százhalombattai rém kegyetlenül meggyilkolt négy lányt, köztük a felesége húgát is. Élvezetből ölt. A tetteit a mai napig nem bánta meg. A börtönben is erőszakosan viselkedik. Egy ilyen szörnyeteget szabadon engedhetnek valaha is?
D. P.: Amikor börtönbe került, még nem létezett tényleges életfogytiglani börtönbüntetés. Akkor huszonöt évre ítélték, ami után ki kellene engedni. De ahhoz, hogy ez megtörténjen, alkalmasnak kell találni a társadalomba való visszatérésre. Remélhetőleg ez soha nem fog megtörténni.
J. P.: Az Amerikai Egyesült Államok több államában alkalmazzák a halálbüntetést. Egyetértetek ezzel?D. P: Mindenféle statisztikát lehet olvasni arról, hogy használ-e vagy sem. Magánemberként válaszolok: az én értékítéletembe belefér a halálbüntetés.
A. G: Kényes kérdés. Egy pszichológus elvárt válaszadása az, hogy szó sem lehet róla. Egy pszichológus dolga az élet tisztelete, a gyógyítás, a korrekció. Azonban a halálbüntetés jogosságát néha így, néha úgy gondolom. Komorabb, sötétebb óráimban megfordul a fejemben, hogy vajon miért élnek ilyen eszközökkel demokratikusabb világokban. Van-e hatása? Van-e visszatartó ereje? Azért kellene csinálni, hogy legyen visszatartó ereje, de nem működik a matematika, mert a halálbüntetéstől nem lesz feltétlenül alacsonyabb az ember ellen elkövetett bűncselekmények száma. Nem szerencsés a halálbüntetés, maximalizálni kell a böntönbüntetést életfogytiglanra. Száműzni kell ezeket az embereket a társadalomból.
J. P.: Joaquin Phoenix Joker (2019) filmjét a megjelenésekor több kritikus azzal támadta, hogy piedesztára emel egy negatív karaktert, és elfogadhatóvá teszi az erőszakot. Milyen hatással van az erőszakot bemutató média az emberekre? Lemásolhatja valaki egy film szélsőséges cselekményét?
D. P.: A gyakorlati munkám során semmiféle arra utaló nyomot nem találtam, hogy bármilyen film és egyéb médiatermék ösztönözne egy elkövetőt. Bár lehet, ha egy mélyinterjúban kiderülne, de én nem tapasztaltam.
A. G.: A Joker film még túl friss ahhoz, hogy megítéljük. Még nem tudjuk, milyen hatása lesz. Pár éve a coloradoi Aurorában a Batman: Felemelkedés (2012) premierjén bement egy férfi (szerk: James Holmes) egy moziba, és rengeteg embert megölt. A mészárlást a filmre időzítette, színházi, illetve filmes kellékeket viselt. Később kiderült róla, hogy beszámíthatatlan pszichiátriai beteg. A szociális tanuláselmélet szerint tízből hat kisgyermek, ha erőszakot lát otthon, filmben vagy egyéb feldolgozásban, akkor azt megismételheti, leutánozhatja. Ezzel több évi kutatás foglalkozott. Ha ez a fejlődéslélektani kutatás igaz, akkor lehet, hogy egy erőszakos film – pláne, ha picit rokonszenvesen mutatja be az elkövetőt – gerjeszthet plusz bűncselekményeket.J. P.: Jelenleg körülbelül hatszáz eltűnt személy van Magyarországon, akiről azt sem tudják a hatóságok, hogy élnek-e vagy meghaltak. Lehetnek aktív sorozatgyilkosok ma Magyarországon?
D. P.: Szerintem ezek sajnos mind egyedi esetek. Felderítetlen bűncselekmények, nem sorozatgyilkostól.
A. G.: Nem tudhatjuk. Fizikai tény, hogy előbb van a bűncselekmény, és utána a bűnüldözés. Teljesen vakok vagyunk. Milyen elkövető áll mögötte? Egyszeri? Sorozatban elkövetett, de mégsem sorozatgyilkosság? Nem tudhatjuk, de én is bízom benne, hogy nincsenek sorozatgyilkosok ma Magyarországon. A „klasszikus”, filmekből ismert sorozatgyilkosok biztosan nem.
Cikk: Jandácsik Pál
Fotók: Borsányi János, Bálint-Bóta Júlia
Filmes fotók forrása: imdb.com
0
