Úgy mondják a régiek, hogy a császár verbuváltatta a legényeket katonának. A színmagyar csapattestek jó részét a bécsi hadügyminisztérium az örökös tartományokba helyezte. Így kerülhettek innen is Itália kék ege alá - Milánóba - Majlandba nagyabonyi legények. Ott szakadt fel a külhonban fegyver alatt álló katonáink lelkéből a hazavágyók sóvárgó panaszaként ez a kedves, szomorú dalocska:


Mert, hogy Abonynak tényleg két tornya - a Római Katolikus (épült 1785-ben) és a Református (épült 1786-ban) hívogatja az élőket és kíséri el az örökre távozókat.




Abony Pest megye Dél-keleti sarkában Cegléd és Szolnok között fekszik, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye mezsgyéjén, Budapesttől 85 km távolságra. Területe 22.204 kat.hold, azaz csaknem 13 ezer hektár, mely az Alföld közepére jellemző nyugodt térszín, zömében a Tisza árterülete. Feltöltött területe a Monor - irsai homokvidék szélén, a Duna - Tisza közének homokhátságán fekszik. Tengerszint feletti magassága 90 méter körüli.




A helység neve

Helységünk első írásos oklevélszerű története 1450-1472 között a Weseni család nevéhez kapcsolódik. Az 1450. december 2-án kelt oklevél szerint a mai abonyi határ területén fekvő akkori falvak: Aban, Mikelaka, Vadaegyháza pusztult helyek Paládiccsal együtt. Közülük három örökre pusztult hely. Mikelaka nevét a mai napig határrész őrzi Paládics pusztáéval együtt. Aban azonban néhány év múlva feltámadt; 1466. január 4-én királyi idéző levél innen idézi Weseni Lászlót és Demeter testvére özvegyét törvénybe, mivel az óbudai apácákkal szemben hatalmaskodó nemes urak ceglédi jobbágyaikat bántalmazták és Feketehalom pusztát tőlük elfoglalták.


Az idézőlevél helységünket Aban néven említi, melyet a besenyő Aba származékként tartja számon a nyelvtudomány. Évszázadok során Aban, Abon, Nagyabony, Szolnok-Abony, Nagy-Aban volt használatban.


Birtokosai

A XIII. sz. elején Aban Szolnok várához tartozik, írja Bártfay Szabó László "Pest megye okleveles emlékeiben". Mint önálló birtok csak 1238 után jelenik meg. Első ismert földesura Weseni László, majd 1474-1520 között Magyar Balázs, kinek leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolja a területet.

Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg (magvaszakadt) így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek.

Így Kinizsi, mint fogadott fia birtokába jutott a család minden vagyona, többek között az abonyi birtok is. Hősiességéért a Magyar Korona és a királynak tett szolgálataiért Mátyás király, halála után pedig II. Ulászló az ország főurai közé emelte. (1494. november 29-én)



Benigna asszony alig siratja el férjét, még abban az évben férjhez megy Uzdolyai Kamicsászi Mylenovith Márkhoz - aki horvát bán; 1508-ban azonban meghalt, s Benigna immár harmadszor is férjhez megy egy Vázsony-környéki kisnemeshez: Kereki Gergelyhez, akit Benigna asszony 1519-ben a vázsonyi vár árkába dobat. A halálra és vagyonelkobzásra ítélt gyilkos asszonynak II. Lajos király apjára és férjére való tekintettel megkegyelmezett. A vázsonyi vár fénykorának Benigna halála vetett véget. II. Lajos király az abonyi, tószegi és paládicsi birtokot 1522. november 23-án Werbőczy Istvánnak adományozta.




Abony történetének 1522-vel zárul le az a szakasza (kerek 50 év), ami helységünket előbb Kinizsi Pálhoz, később a Magyar-családhoz kötötte.Abonynak 1522-vel induló Werbőczy történelmi szakasza a mohácsi vész évtizede (1526). Ezzel a nemzet egészének egyik legsúlyosabb időszaka kezdődik el. Az ország három részre szakad s a történelmi folytonosság helyére szó szerint élet - és vagyonbizonytalanság kerül. Különösen érvényes ez az Alföldre, ahol a török hódoltság hatalmas ékformában a nemzet testébe ékelődik.


A török veszedelem

A török 1552-ben (szeptember 4-re virradóan) az Alföld megerősített kulcsvárát, Szolnokot elfoglalja, uralmát messze területekre száz évet meghaladóan biztosítja.

A XVI. századot egy komor adat zárja. Az 1591-gyel kezdődő 15 éves háború egy tatárhulláma 1597-ben felperzselte az Alföldet. A dúló tatárhorda Szent György napján jelent meg a tájékon először, majd aratásidőben másodszor. A pusztulásról a szepesi kamarának küldött alispáni jelentés a következőket írja: "... az egész föld elpusztula ... kit hon kaphatának az szegénységben, mind elrablák, hanem csak marada az három Város Pest megyében, úgy mint tudni illik Kecskemét, Czegléd és Kőrös."

Hogy milyen állapotok uralkodhattak vidékünkön annyi futás, menekülés, visszaszivárgás után, íme egy instancia a pusztulásról, 1688-ból:

Az úr Jézus Nagyságtokat, Kigyelmeteket Számos Esztendőkig sok szegények, özvegyek, árváknak (olvashatatlan stb.)... Éltesse szívessen kivánnyuk. Tekintetes Nemes Vármegye (két olvashatatlan szó) Nagyságtoknak Kigyelmeteknek színe eleibe folyamodunk Hogy az elmúlt 1685 Esztendőben Nagyságtok s Kigyelmetek minden Portára vetett volt ötven-ötven forintokat mint akkori időben - elhattuk volt pusztán lakó Helyünket Abant és azon folyó Esztendőben Tószegön, Jobbágy lakosaink az Török Tatár le vagdalta és némelyeknek Gyermekeit Rabságba vitte. Marháinkat minden javainkkal együtt elprédálta és mink ketten maradtunk elfogyott állapottal itt Körös városában nyomorgunk most it lévén akkorbéli Szolgabíró Darvas János urunk azon impositiót kéri rajtunk úgy mint flr 162 Megs maradt kevés marháinkat akarja elhajtani. - kérjük ezért Nagyságtokat, Uraságtokat és Kigyelmeteket alázatosan a Jézus vére hullásáért tekintsék meg Éhenhaló nyomorúságunkat el fogyott szegíny állapotunkat és engedgye el azon fölvetést kiért is Úr Jézus is megáldja Nagyságtokat Uraságtokat és Kigyelmeteket - várván Kegyelmes választ Uraságtoktól és Maradunk Nagyságtoknak Uraságtoknak és Kigyelmeteknek szegény Jobbágyi míg élünk.

Kigyelmeteknek Szolgálunk
Abani Borbély Pál
Varga Gergely
(Pest megyei levéltár rationes 1668)


Istenért! Hazáért! Szabadságért!

A XVII. sz. végére a török végleg kitakarodott országunkból. Megszűnt a 150 éves török elnyomás. A háborúból népünk minden erejével kivette részét: fiai az első sorokban harcoltak, az átvonuló csapatokat a magyar éléskamrából élelmezték s a magyar jobbágyok adójából fizették a katonák zsoldját. A török ugyan kitakarodott, de helyette egy másik elnyomó telepedett a magyarra - a Habsburg császári ház. A csatangoló, ide-oda vonuló zsoldos csapatok mérhetetlen csapást jelentettek az országra. A jobbágyság életét szinte elviselhetetlenné tette. A Tiszaháton 1703 elején új rebellió érik Rákóczi szabadságharca! 1703. szeptember haváról írja a Nagy-Kőrösi Krónika 78. lapján "hogy Kőrös városa és szomszédságában az egész vidék Kénytelenített Rákóczi fejedelemnek hódolni." Ezen időből való Rákóczi fejedelem védlevele, mely 1703. október 22-én kelt.




Eredetijét Abony város levéltárában őrizték. Másolatát Dr. Györe János a nagykőrösi református gimnázium címzetes igazgatója adományozta az abonyi múzeumnak.


Az újraalapítók

Látván a pusztulást, az elnéptelenedést Galántai Balogh István Abony, Paládichi, Tószeghi és Kécskei pusztult helységeknek örökös ura 1711. december 29-én Nagykőrösön kiadta szabadlevelét említett pusztáinak megszállására, letelepedésre, építkezésre, gyarapodásra azzal, hogy három esztendőkig semminemű jövedelmét és hasznokat nem kíván; szőlőtelepítésére pedig tíz esztendőkig való szabadságot és engedelmet ad. Az újraalapítók és életindulást kezdő 24 család névsora a következő:
1. Kis János bíró
2. Torma János
3. Kása István
4. Kása György
5. Szabó György
6. Rempey (Örömpöl, Hörömpő) István
7. Kis Mihály
8. Dobozy János
9. Őry János
10. Király János
11. Halasy István
12. Varga Pál
13. Dobozy István
14. Varga Mihály
15. Csíbor György
16. Halassy János
17. Kiss István (zsellér)
18. Csődös György (zsellér)
19. Egri István (zsellér)
20. Tóth Mátyás
21. Szabó Mihály
22. Tóth Jakab
23. Györe János
24. Dobozy György

Lassan benépesül a táj, több birtokos nemes család telepszik meg. Míg 1727-ben csak egy földesura van: Galántai Balogh István özvegye Ányos Terézia - 1754-ben öt földesúr és egy nemes lakik a községben.


Abony - mezőváros

A község fejlődését részben sietteti, hogy 1748-ban vásárszabadalmat kapott, Mária Terézia mezővárossá emelte, s az is, hogy fontos és forgalmas útvonalba esett.




Rumbold Bernát, Tagányi Mihály és Altenburger Gusztáv " Magyarország címertára" c. munkájában a "Mezővárosok címertára és pecsétje " c. részben találjuk Abony címerét. A címerpajzs veres, a pajzsmezőben foglal helyet a három búzakalászt tartó és kifelé néző jobb kéz, amely aranyszínű. A három búzakalásznak két levele van. A címer csillag nélküli, noha az 1776-ból származó viasznyomat-töredéken (NAGYABAN PETSETE) a négy búzaszál felett hat ágú dísz látható.





A község területén nemesi birtokosok osztoznak és ezek a községben is laknak. Lakóházakat építenek, melyek általában nagy kertek közepén feküsznek. Növekszik a lakosság száma is, melyre a céhek alakulása a jellemző. Céhek csak kellő számú iparos letelepedése esetén jöhetnek létre. Elsőnek Abonyban 1773-ban a csizmadiák céhe alakul meg. Íme a rézpecsétnyomójuk rajzolata:




Az éledező város újabb megpróbáltatásai

A lakosság létszámának növekedésével a korábban "kinőtt", tönkrement, lebontott templomok helyett megépült a Római Katolikusok és a Reformátusok (ma is álló) temploma (majd a XIX. sz.-ba átlépve 1824-ben a zsinagóga). Az 1800. év elején Bodonyi Miklós plébános a katolikusok számát 4725-re, a reformátusokét 800-ra, a zsidókét 202 főre teszi.

1801-ben jött a községbe Taussig József zsidó doktor. 1819-ben a megyei fizikus községi rendes bábaasszonyt nevez ki Abonyba és vidékére is Kássa Julianna főbábaasszony személyében, majd 1822-ben rendes patika állítása rendeltetik el Abonyban is.

Az 1831. év egyike volt a legrémesebb esztendőknek, melyek a tatár s török háborúk pusztítása óta az országot érték. Ez a kolerajárvány volt. A városnak jóformán tizedrésze elhalálozott. (292 katolikus, 42 református és 18 izraelita, összesen 352 halott.) A század évtizedeiben a kolera - járvány, tűzvészek, gyújtogatások, marhavész, fegyveres rablóbandák tartották rémületben a lakosságot.

Nagy jelentőségű esemény volt augusztus hónapban, amikor Szentkirályi Móricz alispánnal gróf Batthyány Lajos, Kossuth Lajos és Teleki László (a közelgő követválasztásra való tekintettel) a kaszinóban látogatást tettek.

Az év (1847) legnevezetesebb eseménye volt a vasút ünnepélyes megnyitása. "1848 hajnalával a legszebb esztendő virradt fel" - írja Zsarolyáni Márton Ferenc, írói nevén Abonyi Lajos Abony történeti leírásában...


Abony, 1848. március 15.

A március 15-i vívmányok hírét a vasúti közlekedésnek köszönhetően mégaz nap déli óráira meghozták és a város értelmiségének ifjúsága Bloksay István nevelő, Jeszenszky János, Sívó Gyula közbirtokos, Paraicz István, Mistéth János, Laczkó Pál, fiatal ügyvédek, Drappa János kisdedovó a városháza udvarán a népnek magyarázták. A dicső átalakulási eseményeket a város jegyzőkönyvében megörökítették, a templomokban hálaadó emlékezést tartottak. A hazát azonban minden oldalról ellenség fenyegette.

Már június elején önkéntesek, tanuló diákok, mesterlegények, kereskedők, szolgalegények sora állt honvédnek. A haza védelmére Kossuth Lajos fegyverbe szólítja az Alföld népeit. Városunkban 1848. szeptember 26-án jelent meg Egressi Gábor, Jókai Mór, báró Lopressi Árpád kíséretében s tartott hazafiúi lelkesüléssel gyújtóbeszédet. A nép elragadtatva, felemelt karral esküdözött a haza ellenségei ellen. Abonyból az 1848/49-i honvédelmi harcban 5-600-an vettek részt.


Világos, 1849. augusztus 13.

Szabadságharcunkat azonban eltiporta a túlerő; 4-5 lovas huszár hozta a haza ügyének bukását, az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletételt, hogy rövid idő után ARAD következzék...

A hatalom egyik legelső ténye a zsandárság felállítása. Abonyban egy káplár és 5 zsandár helyeztetett el, ellátásukról a város gondoskodott. Sőt Abony katonai helyállomássá lépett elő; két század vasas német elszállásolását, ellátásának terheit kellett hordozni.

Az 1850-es évek elején a zsandárság által folyvást köröztetnek lappangó, bujdosó honvédek, tisztek és nevezetesebb polgári politikai menekültek. Május havában az utcák elnevezését és a házak számozását rendelték el. Összesen 1033 ház jegyeztetett.

Ezekben az években épülnek dűlőutak mentén a jószág nyári szállásai mellett a tanyák, melyek állandó lakásul is használhatók. (1930-ban Abony lakossága 15781 fő. Ebből a külterületen, tanyákon élők száma: 4858 fő.) A forradalomban való részvételért, szereplésért az üldözések most sem szűntek meg.

December 3-án csendőrfedezet mellett temették a november 30-án, élete 56. évében Pesten a Katonai Helyőrségi Kórházban meghalt dicső emlékezetű honvédtábornokot, kit 1861. október 13-án özvegye által emelt sírboltba helyeztek ideiglenes sírjából, a ma is látható emlékhelyre.




A katonai laktanyák elviselhetetlen terheket rónak a városra a laktanya tulajdonosok magasra emelt bérkövetelésével. Huszonöt éves teher ez a városon 1851 óta... mióta katonaságot rendeltek városunkba!



A fejlődés útján

A megyei közgyűlés 1883-ban újra rendezte a megye járásait. " A kecskeméti járás 3 szolgabírói járásra osztatott, s a kecskeméti középjárás székhelyévé, melybe Abony is tartozott Tápiószelét jelölték ki, tekintettel a szolgabíró lakására." Abony városa felterjesztésére azonban a BM. A döntést megváltoztatta Abony javára. Így Abony a járás székhelye lett s a szolgabíró lakását Abonyba helyezte át.

A XIX.század utolsó évtizedeiben sokat tett a város elöljárósága a ceglédi, szolnoki utak kavicsozásáért, fásításukért, kisdedovó "iskola" fenntartásáért, utcai petróleum lámpák felállításáért, helyi lap (újság) felkarolásáért, a felekezeti iskolák támogatásáért, a kateszteri helyszíneléséért, térképezésért, szegények ápoldájáért, orvosok, bábák letelepítéséért. A műkedvelő társaságok előadásaikkal, bevételeikkel a közjót és hazafias célokat szolgálták. 1890. október 6-án részt vettek Komáromy József bíró vezetésével Aradon a vértanúk szobrának leleplezésén, s készültek új Városháza építésére, nyári színkőr létesítésére.




S két artézi kút fúratásával a lakosság ivóvízzel történő ellátására, mik meg is valósultak. A Ceglédi Százas Küldöttséggel Lukács Gyula gyógyszerész és Szily Lajos részt vettek Kossuth Lajos turini látogatásán, majd "Abony" feliratú gyászzászló alatt népes küldöttséggel temetésén a Kerepesi temetőben. Nagy ünnepélyességgel emlékezett a város az ezredéves évfordulóra 1896 március 15-én s ültették el az Ezeréves fennállás emlékfáját melyet díszes vasráccsal láttak el.




Május 10-én pedig a vásártéren az ezredéves népünnepélyen vigadozott a város apraja-nagyja, augusztus 30-án a Nagykőrös városhoz tartozó Tetétlen-pusztára vonult, hogy a lélekemelő ünnepen tanúja legyen az Árpád-emlékmű felszentelésének, a honalapítás ezredéves fordulójára emlékezve.

A század-vég agrárszocialista mozgalmai elérik az uradalmak arató-bandáit is. Táviratok jelentik a főispánnak, hogy báró Orczy újszászi, Sívó Miklós abonyi aratói megtagadták a munkát, sztrájkolnak...





Jelentős szerepük volt a város életében a közművelődési egyesületeknek: az 1837 óta fennálló kaszinónak, 1860 óta a Polgári Körnek, az 1868-ban alakult Társalgási Egyletnek, a Katolikus olvasó Egyletnek, az Ipartestületnek, a Népkörnek, a Függetlenségi 48-as Körnek, a Katolikus Munkás Egyletnek, az 1870-ben alakult Izraelita Nőegyletnek s az 1890 óta működő Jótékony Nőegyletnek.


A XX. századról

Átlépve a XX. századba elsőként az új városháza, a Polgári Fiú és Leányiskola, majd az első világháború előtti években a Pest megyei abonyi Takarékpénztár (Haász Gyula és Málnai Béla építészek munkája) s a Római Katolikus központi iskola épül.




Helységünk mezőgazdasági jellegű település. Az 1900-as adatok szerint a mezőgazdaságban dolgozó keresők száma 3557 fő 6141 eltartottal. 1949-ben mezőgazdasági dolgozó 9626 fő, 1960-ban ez a szám visszaesik 6156 főre (termelő szövetkezetek szervezése miatt!)

Abony lakosságának vagyoni elosztódása kedvezőtlen (1935-ös adatok) 3179 önálló gazdaság közül 1194 birtok egy kh-nál kisebb, 457 kh, 1184 birtok pedig egy-öt kh. Között van. 5-50 kh. Között 754 birtok 9073 kh-at tesz ki, 50-100 kh-ig 27 birtok 1563 kh-at, 100-500 kh-ig 18 birtok 3890 kh-at, 500-1000 kh-ig 4 birtok 3122 kh-at és 1000-3000 kh-ig 21 birtok 1304 kh-at tett ki a község 22204 kh-jából.

Éppen ezért volt jelentős az uradalmakban foglalkoztatott, állandó jellegű iparos (kovács, bognár) s a mezőgazdasági-munkásokon kívül az eljáró kubikosok, munkások száma...

Megpróbálta lakosságunkat is a két világháború. A frontokon hősi halált haltak száma meghaladta a másfélezer főt. Neveiket a hősi emlékművek őrzik.




Az 1919-es események is nyomot hagytak a község életében. A Számuely vésztörvényszéke által kivégeztetettek emlékére vitéz nagybányai Horthy Miklós 1921 május 16-én avatta fel a Vértanúk szobrát. Az 1945-ben eltávolított, megrongálódott szobor helyére új szobor került a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma és Abony város Önkormányzatának támogatásával.





Alig múlt el két évtized máris újabb megpróbáltatások vártak a nemzetre, benne községünkre is. 1944 júniusában az abonyi zsidóság kálváriája kezdődött. S bombázásokkal, közeledett a front. 1944 október 27-én bomba támadás érte a Kálvin utcában az egyik református iskolát, ahol kilenc abonyi lelte halálát bibliaórán.




Néhány nap múltán 1944.november 4-én szovjet és román csapatok foglalták el Abonyt. A politikai változásokat követően az újjáépítés időszaka következett. A háborús károk javítása, a téglagyár beindítása, nagy birtokok kiosztásának szervezése, malmok-darálók, olajütők üzembe helyezése, sporttelep létesítése, kád-strandfürdő megvalósítása, új kutak fúrása, tüdőgondozó létesítése,




a "Zöldkeresztes Egészségvédelem", a Csecsemőliga " újjászervezése, aggmenház megindítása, az új földhöz-juttatottaknak mezőgazdasági tanfolyamok szervezése, szövetkezetek alakítása volt a feladat.

Jött az iskolák államosítása és a legnehezebb feladatok egyike a termelőszövetkezetek szervezése.

Falujárók, pesti munkások, népnevelők jöttek meggyőzni a község gazdáit a termelőszövetkezetek fontosságáról, előnyeiről. Sok-sok család lépett a "közösbe" elvesztve vagyonkájukat, lovaikat, teheneiket, gazdasági felszerelésüket, önállóságukat, engedve fenyegetéseknek, kényszerítéseknek. 1948 őszén hat TSz alakult, majd "beszoktatásként" 1951-ben tizenhárom úgynevezett I. típusú, lazább szervezetű szövetkezeti csoport.

A TSz segítésére 1948 augusztus 20-án megalakult az abonyi Mezőgazdasági Gépállomás, amely utolsó éveiben gépjavítóként működött, a gróf Vigyázó-féle kastély területén. Megszűnése után 1970-körül a Mechanikai Művek gyáregysége alakította ki mintegy 800 főt foglalkoztató üzemét, csakhogy néhány esztendő óta más szelek fújnak nálunk is.

Nehéz és hosszú út vezetett addig, amíg a helyi TSz-ek megteremtették a korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételeit, mígnem elérték, hogy a József Attila, a Kossuth és az Újvilág MGTSz-t az ország 10 legjobb szövetkezete között tartották számon.

Az országos gondok, bajok, elégedetlenségek 1956 októberében vihart kavartak, forradalom és szabadságharc viharát. Abonyban azon kívül , hogy a szovjet emlékművet ledöntötték, a tanácsháza irodáinak jelentős iratanyagát (beszolgáltatás, beadási kötelezettségek,) megsemmisítették, különösebb atrocitás nem történt. Ennek ellenére a nemzetőrség vezetőjét a római katolikus plébánost, a kirendelt katonai szakasz parancsnokát meghurcolták, lefokozták, internálták.

A szovjet emlékmű helyére a honfoglalás 1100. évfordulójára visszaállította az önkormányzat az országzászlót, amelyet 1945-ben távolítottak el s amely Trianonra emlékeztette a lakosságot.

A község, amely 1950-ig az abonyi járás településeinek központja volt,előbb nagyközségi státuszt majd 1993-tól városi rangot kapott - szorgalmával,tehetségével, a helyi szövetkezetek segítségével, a város lakóinak áldozatvállalásával akar(t) előbbre lépni. Itt alakult meg az ország első falusi zeneiskolája, hagyományai ápolására a Falumúzeum, újra indult a Kinizsi Gimnázium, vezetékes vizet szolgáltat a város 220 utcájába, az 500 m3-es víztorony (a "harmadik torony").




Megvalósult a vezetékes gázszolgáltatás, kiépült a szennyvízcsatorna hálózat, a kábel TV, 50 ezres könyvtárunk Internet-szolgáltatással, s az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva megépült a "Kinizsi" Városkapu is.




A nehéz terhektől 1989-ben felszabadult Haza települései között a harmadik évezredbe lépve van, s lesz még bőven tennivalója Abonynak is, hogy ez az alföldi kisváros épüljön, szépüljön éljen békességben s legyenek minden időben önzetlen vezetői, támogatói elképzeléseik megvalósításához.